Szemiramisz (opera)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szemiramisz
opera
Eredeti nyelvolasz
ZeneGioacchino Rossini
SzövegkönyvGaetano Rossi
Felvonások száma2 felvonás
Főbb bemutatók1823. február 3.
A Wikimédia Commons tartalmaz Szemiramisz témájú médiaállományokat.

Az Semiramis (olaszul Semiramide) Gioachino Rossini kétfelvonásos operája. Szövegkönyvét Gaetano Rossi írta Voltaire Semiramis című tragédiája alapján. Ősbemutatójára 1823. február 3-án került sor a velencei Teatro La Fenice operaházban.

Szereplők[szerkesztés]

Szereplő Hangfekvés
Semiramis, Babilon királynője szoprán
Arsace, a babiloni hadsereg vezetője alt
Asszúr, herceg, Baál leszármazottja basszus
Idreno, indiai király tenor
Oroe, főpap bariton
Azema, hercegnő, Baál leszármazottja szoprán
Mitrane, az őrök kapitánya tenor
Ninosz szelleme basszus

Cselekmény[szerkesztés]

Helyszín: Babilónia
Idő: I. e. 809–806

Ninosz babiloni király meggyilkolása után a trónt Semiramis foglalja el. Asszúr herceg abban reménykedik, hogy a fiatal királynő őt választja majd férjéül, és így lehetőség nyílik majd számára az uralkodásra. A királynő azonban Arsacét választja, aki nem örül, hiszen Azema hercegnőt szereti. Asszúr Semiramis szemére hányja, hogy az ő parancsára ölte meg a királyt és most mégis másnak adja a kezét. Oroe, a főpap elmondja Arsacénak, hogy ő tulajdonképpen nem más, mint a régen eltűnt herceg, Ninia, Semiramis fia. Miután tudomást szerez Semiramis cselszövéséről is, a feldühödött Arsace elindul, hogy megbosszulja apja halálát. Anyja megrendülését látva nem tud rá kezet emelni. Semiramis cinkostársa, Asszúr után ered, akit apjának mauzóleumában talál meg. A félhomályban célt téveszt és fegyvere Semiramist sebzi halálra, aki azért jött ide, hogy fiát megvédje Asszúrtól. A gonosz herceget, Asszúrt az őrök elfogják. Arsace, azaz Ninia elfoglalja a babiloni trónt.

Híres áriák[szerkesztés]

  • Eccome alfine in Babilonia…Ah! quel giorno ognor rammento – Arsace áriája (első felvonás)
  • Bel raggio lusinghier…Dolce pensiero – Semiramis áriája (első felvonás)
  • Serbami ognor si fido – Semiramis és Arsace kettőse (első felvonás)
  • Giuri ognuno, a' sommi Dei – Semiramis, Arsace, Idreno, Oroe és Asszúr (első felvonás)
  • In si barbara sciagura – Arsace áriája (második felvonás)
  • La speranza piu soave – Idreno áriája (második felvonás)
  • Ebben, a te…Giorno d'orrore…Madre, addio! – Semiramis és Arsace (második felvonás)
  • L'usato ardir – Asszúr, Arsace és Semiramis (második felvonás)

Források[szerkesztés]

  • Kertész Iván: Operakalauz, Fiesta és Saxum Bt., Budapest, 1997
  • Batta András: Opera, Vince Kiadó, Budapest, 2006